Hírek, aktualitások
Társasági adó – változások 2027-től
Nagyvállalati társasági adó: 2027. január 1-jétől
A nagyvállalatokra új, 15%-os adókulcs vonatkozik, minden más adózónál marad a 9%. A két kulcs nem sávosan, hanem adóalanyi körönként alkalmazandó.
A nagyvállalatok esetében a helyi iparűzési adó legfeljebb 85%-a beszámítható a társasági adó kötelezettség összegébe, utóbbi 25%-áig. Így a jelentős összegű helyi iparűzési adót fizető nagyvállalatok effektív társasági adómértéke 11,25% lesz.
Nagyvállalat az az adózó, amelynek (legfelső szintű) magyar számviteli törvény, IFRS vagy valamilyen EU/EGT tagállam szabályai szerint készített konszolidált beszámolója – ennek hiányában egyedi beszámolója – szerinti éves bevétele az adóévet megelőző második adóévben eléri az 500 millió eurónak megfelelő forintösszeget (az MNB-nek az adóévet megelőző második adóév utolsó napján érvényes árfolyamán; 12 hónapnál rövidebb adóévnél napokra arányosítva).
- A nagyvállalati státusz a küszöb alatt is választható; a nyilatkozat nem módosítható és nem vonható vissza.
- A státuszt az adóévet megelőző adóév utolsó előtti hónapjának 20. napjáig be kell jelenteni a NAV-nak, 2027-re a 2027. adóév második hónapjának 20. napjáig.
- Ha a beszámoló utólagos helyesbítése miatt a feltétel nem teljesül, ezt 15 napon belül kell bejelenteni.
- Csoportos társasági adóalany: ha bármely tag nagyvállalat, a teljes csoport adókulcsa 15%, és minden tag a nagyvállalati szabályok szerint állapítja meg egyedi adóalapját.
Egyéb adóalap-módosító tételek
Új általános növelő tétel a részesedésre elszámolt értékvesztés. Ugyanaz az összeg azonban akkor is csak egyszer vehető figyelembe növelő tételként, ha arra a kiemelt részesedésekre vonatkozó különös szabály is alkalmazandó.
A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulók után a ténylegesen elszámolt személyi jellegű ráfordítás csökkenti a társaságiadó-alapot, tanulónként legfeljebb a minimálbér havi 24%-áig.
Új sportkedvezmény: az amatőr sportszervezetnek, sportszövetségnek, sportrendezvénynek vagy amatőr sportolónak ellenszolgáltatás nélkül adott támogatás 20%-a csökkenti az adóalapot (legfeljebb az adózás előtti eredményig), írásbeli szerződés esetén. A sportszponzoráció és e támogatások elismert költségnek minősülnek.
Látvány-csapatsport támogatás: megszűnik. Kedvezmény utoljára a 2026-ban átutalt támogatás után jár, legkésőbb a 2029. július 1. előtt benyújtott bevallásban. Adófelajánlásról 2026. november 30-ig lehet rendelkezni.
Kutatás-fejlesztés
Igénybe vett K+F-szolgáltatás költsége (vállalatmérettől függetlenül) csak KKV-tól, egyetemi klinikától, felsőoktatási intézménytől és a felsorolt kutatóhelyektől vásárolt szolgáltatás után számolható el, a szolgáltató nyilatkozata alapján.
A kutató-fejlesztők személyi jellegű ráfordításának és az általuk használt eszközök értékcsökkenésének kétszerese vonható le, így ezek összesen háromszorosan érvényesülnek.
K+F adókedvezmény: mértéke az elszámolható költség 10%-áról 20%-ára nő, és megszűnik az öt évre szóló választás. Ugyanazon költségre azonban csak az adóalap- vagy az adókedvezmény vehető igénybe. Először a 2027. adóévre és a 2027-től megkezdett projektekre alkalmazandó.
A csoportos társasági adóalany az adókedvezményt akkor érvényesítheti, ha annak feltételeit valamely csoporttag vállalja és ténylegesen teljesíti, ideértve – meghatározott feltételek mellett – a csoporttagság előtt megszerzett adókedvezmények továbbvitelét is.
A K+F adókedvezmény a számított adó 100%-áig érvényesíthető, míg az annak levonását követően fennmaradó, K+F adókedvezménnyel csökkentett számított adó 70%-áig vehető igénybe minden más adókedvezmény.
Fejlesztési adókedvezmény
Megújul a rendszere, amely a 2027-től bejelentett és megkezdett beruházásokra vonatkozik.
- A nagyberuházási értékhatár 3 helyett 5 milliárd forint, és marad az 1 milliárd forint kedvezményezett településen.
- Megszűnik az élelmiszer-higiéniai, a film- és videógyártási, valamint a tőzsdére lépési jogcím.
- Igénybevétel: 11 adóévben, legkésőbb a bejelentést követő 12. adóévig, a számított társasági adó 70%-áig.
- Nagyvállalkozásnál (ami minden mikro-, kis- és középvállalkozásnak nem minősülő vállalkozás) feltétel, hogy a K+F közvetlen költség a kötelező üzemeltetési időszak első három adóévében évente legalább 5%-kal nőjön, a növekményt pedig fenn kell tartani az igénybevétel végéig.
- A létszámfenntartási feltétel KKV-knál megszűnik, nagyvállalkozásoknál 4-ről 3 évre csökken a fenntartási időszak.
- Felhasználható adókedvezmény korlátai: 2027-től a nagyvállalatok által évente érvényesíthető adókedvezmények és egyes adóalap-csökkentő tételek együttes összege korlátozott lesz. Az éves keret a bérköltségen vagy értékcsökkenésen alapuló felső korlátig lesz érvényesíthető.
- Tiszta technológiai jogcím: 100 millió forintos értékhatár. Elem-, akkumulátor- és energiatárolási technológiák gyártásánál a felső korlát 15 / 35 millió euró.
Új munkavédelmi feltétel
- Legalább háromszoros munkavédelmi bírság esetén abban az évben nem vehető igénybe a kedvezmény.
- Ha ugyanabban az adóévben a kibocsátási határértéket is túllépi, a következő adóévben sem jár kedvezmény.
- Ha ez három egymást követő adóévben fordul elő, a már igénybe vett kedvezményt késedelmi pótlékkal együtt vissza kell fizetni.
Kedvezményezett eszközátruházás
Pontosítja a törvénytervezet, hogy a fogalom kiterjed a leválásra is, amelyből következően vonatkoznak rá az önálló szervezeti egység átruházására és a részesedés ellenében történő átadásra vonatkozó feltételek is. A valós gazdasági ok bizonyítása továbbra is az adózót terheli.
Fejlesztési tartalék
Új szabály, hogy elemi kár esetén meghosszabbítható a tartalék feloldása: ha a lekötést követő négy adóévben elemi kár merül fel, akkor az elemi kár adóévében beruházásra még fel nem használt tartalék feloldási határideje egy alkalommal, a lekötést követő ötödik adóév végéig meghosszabbodik.
Az elemi kárt különösen hatósági, biztosítói okmány vagy az adózó által felvett jegyzőkönyv igazolja. Ez utóbbit 15 napon belül meg kell küldeni a NAV-nak, amely határidő jogvesztő, és igazolási kérelemnek nincs helye.
Elemi kár különösen (tehát nem kizárólagosan) a jégeső, az árvíz, a belvíz, a fagy, a homokverés, az aszály, a hó-, jég- és széltörés, a vihar, a földrengés, valamint természeti vagy biológiai eredetű tűz. Első ízben a hatálybalépés adóévében beruházásra még fel nem használt tartalékra alkalmazható.
